Dallam: Eltévedtem, mint juh 422
1. Elbágyadt lelkeknek, Szomorú szíveknek Ki vagy vigasztalója, Gyámoltalanoknak, Ügyefogyottaknak Erős oltalmazója, Mennybéli Istenség, Uralkodó Felség, Üdvösség megadója!
2. Tehozzád kiáltok, Ki csak porszem vagyok, Figyelmezz kérésemre! Te látod gyötrelmem És fájdalmas szívem. Tekints égő sebemre! Irgalmas szemeddel, Hatalmas kezeddel Jöjj el segítségemre!
3. Minden gyarlóságom, Erőtelen voltom, Ó, Úristen, jól látod. Hogy bánatom terhét, Ostromló erejét Nem bírhatom, te tudod. Segítséged kérem, Elvész reménységem, Uram, ha nem táplálod.
4. Ha pedig tovább is Ez öldöklő tövis Sebez akaratodból: Vigasztald szívemet, Én nádszál-hitemet Erősítsd jóvoltodból! Ha holtig érezném Ostorodat, venném Jó szívvel, mint Atyámtól.
5. Csak Jóbnak tűrését, Ábrahámnak hitét Oltsad az én szívembe; Én reménységemet, Erőtlenségemet Fogadd szent kegyelmedbe! Ellened ne vétsek, Csak tenéked éljek, Bízzam ígéretedbe'!
Petrőczi Kata Szidónia 1662-1708.
Tartalom