Német dallam XVII. sz.
1. Teljes minden éltemben Naponként vétkeztem, Furdal a vád szívemben, Hogy gonoszul éltem. Jaj nekem! Istenem, Nagy haragod szállt rám Bűneimért méltán.
2. Irgalomnak kútfeje*, Én Istenem, kérlek, Térj, ó, térj kegyelemre, Ne taszíts el végleg! Lám, magad fogadtad Erős esküvéssel, Hogy te nem ítélsz el.
3. Szívem, hát bátorodjál, Ne essél kétségbe, Eddig ha szomorkodtál, Már légy reménységbe'! Istened, ím, neked Adja bocsánatát, Mert kegyelmes Atyád.
4. Ne kétkedjék már szíved Isten kegyelmében, Mert Krisztus eleget tett, S biztat érdemével. Bátorít. Így szólít: Jöjjetek mindnyájan Hozzám bízva, bátran!
Torkos András +1737.
* forrása
Tartalom