Dallam: Már nyugosznak a völgyek 113
1. Amim csak van, mindenem Tetőled van, Istenem, Atyai kedvedből. Te adtad testem, lelkem És minden tehetségem Nagy, végtelen kegyelmedből.
2. Ha csillapul bánatom, Ha kiderül bús napom: Tenéked köszönöm. Ha jól folynak dolgaim, És enyhülnek gondjaim: Tetőled jön minden öröm.
3. Ha lelkem arra késztet, Hogy kövessem tetszésed, Szeresselek téged, Ki bátorítja szívem, Hogy szolgáljalak híven? Te adsz nekem segítséget!
4. Sok jótéteményednél, Amiket vélem tettél, Uram, kisebb vagyok; Ne hagyd soha felednem, És emlékeztess engem, Hogy vétkeim milyen nagyok!
5. Mentsd meg a kevélységtől, Elbízott önhittségtől, Uram, híveidet; Ints, hogy sokkal tartozunk, És méltatlanok vagyunk! Ó, adj alázatos szívet!
Christian Fürchtegott Gellert 1715-1769. Johann Samuel Diterich 1721-1797 (német).
Tartalom
