Dallam: Mindenek meghallják 322
1. Mulandó világnak múló dicsősége, E földi hívságnak tündöklő szépsége: Tűnik ékességtek, és megcsal reménységtek.
2. Szép arcról a vénség a rózsát letépi, A piros egészség nem marad a régi, Kifogy az erőből, és a sír ölére dől.
3. Jókedvű vígságot követnek ínségek, S lát szomorúságot, ki vidáman ébred. Öröm édessége fordul keserűségre.
4. Dolgodat, ó, ember, figyeld meg, jól lássad, Nagy bölcsen rendezd el jó idején házad! Élj szentül, hogy áldott, csendes legyen halálod!
5. Legfőbb jó az Isten, hozzá kívánkozzál, Soha múló jókban itt ne bizakodjál! Lelkedet tekintsed, menny számára gyűjts kincset!
Miskei Ádám 1695-1774.
Tartalom
