L. A. Lundberg 1968
1. Átölel minket, jóságod, Teremtőnk, Átölelsz minket, mint tér, mint idő. Lakhatunk itt, és lakhatunk amott is, Mondhatjuk: nem, s ha úgy van, azt: igen. Átölel minket, jóságod, Teremtőnk, Átölelsz minket, mint tér, mint idő.
2. A szabadságot keressük, amelyben Alkothatunk, mint szabad emberek. Álmok valóra válthatón születnek, Fák és virágok nyílnak mindenütt. Átölel minket jóságod, Teremtőnk, Átölelsz minket, mint tér, mint idő.
3. És mégis vannak vén falak közöttünk, Rácsokon át méregetjük egymást: Börtön az énünk, amelyből kitörni Nem tudunk bűnünk sziklái miatt. Átölel minket jóságod, Teremtőnk, Átölelsz minket, mint tér, mint idő.
4. Adj szabadságot Lelked erejével: Hirdettesd bűneink bocsánatát! Add, minden ember szeretetben éljen, Testvér a testvért hűn ölelje át. Átölel minket jóságod, Teremtőnk, Átölelsz minket, mint tér, mint idő.
Anders Frostenson 1906-2006 (svéd).
Tartalom
