H. Albert 1604-1651
1. Mennynek, földnek teremtője, Ó, szentséges Háromság, E világnak éltetője, Véghetetlen boldogság, Te bölcs rendelésednek A menny és föld engednek.
2. Szívből hálát adok néked, Mindenható Istenem, Hogy megőrzött szent Felséged, És nem ért veszedelem; Hogy békével nyughattam, Mára felvirradhattam.
3. Múljék az éj sötétjével Bűneimnek homálya, És szívemet szent fényével Lelked derítse, áldja; Jézusomnak sebében Legyen én reménységem!
4. Add, lehessen újulásom, Ó, Atyám, ez új napon, Engedj bűnbánattal járnom Földi vándorutamon! Ne legyen okom félni, Mikor eljössz ítélni!
5. Ma és egész életemben Bizodalmam csak te vagy. Szent igéddel vezess engem, Holtomig velem maradj; S ha meghalok, az égbe Vígy, örök dicsőségbe!
Heinrich Albert 1604-1651 (német).
Tartalom
