Dallam: Már búcsút veszek tőled 505
1. Én lelkem, útra készülj, Kísérd el Uradat! A szent város felé tart, Kövesd és el ne hagyd! Szent áhítattal kísérd, Úgy nézd nagy kínjait! Hordozni a keresztet Téged is megtanít.
2. Az Istennek Báránya, Lelkünknek jegyese, Ím, elmegy, mintha várná Menyegző öröme. Ó, jertek és nézzétek, Sion leányai,* Mint kell tövisből néki Koszorút hordani!
3. Most mint király vonulsz be, Ujjong a népsereg, De kész, Uram, a tőr is, Hogy foglyul ejtsenek. Gúnyt és szidalmat hallasz A tisztelet helyett, Míg véres keresztfádon Lehunyod majd szemed.
4. Te a halált, ó, Jézus, Csak azért szenveded, Hogy megszerezd minékünk Az örök életet; De távolból felénk már Szent koronád ragyog, Mint borús éjszakában A fénylő csillagok.
5. A győzelem tiéd lesz, Veled van szent Atyád, ő hozza fel sírodra Húsvétnak hajnalát. Ám menj a véres útra, Már a pálmalevél, Melyet elődbe hintnek, Győzelmedről beszél.
6. Nagy kínjaidra, Jézus, Könnyezve gondolok. E szent napokban ébressz Bennem bűnbánatot! Öt sebed vigasztaljon, Ha én is szenvedek; S te boldogíts, ha majdan Nyugodni térhetek!
Abraham Klesel 1636-1702 (német).
* Jeruzsálem lakói. Később: az egyház képe További énekek virágvasárnapra: Mint fogadjalak téged 141 - Kitárom előtted szívem 147 - Krisztusom, hív egy szegény szív 375
Tartalom
