Wittenberg 1524
1. Mi valljuk: hiszünk Istenben, Menny, föld nagy Teremtőjében, ki édesatyánk lett nekünk, Hogy mint gyermekei éljünk. Táplál ő mindenkor minket, Óvja testünket, lelkünket. Védelmez, hogy kár ne érjen, És ő tart meg a veszélyben. Jótévő, áldó, Őriző, Mindenható egy Isten ő.
2. Mi valljuk: hiszünk Jézusban, Isten Fiában, az Úrban, Ki öröktől Atyjánál van, És egy vele méltóságban. Szűztől született minékünk, Felvette emberi testünk. Fogantatott Szentlélektől, És megváltott bűneinkből. Meghalt miértünk Keresztfán, S feltámadt húsvét hajnalán.
3. Mi valljuk: a Szentlélekben Hiszünk, mi hű Segítőnkben, Atya-Fiúval egy Isten. Ajándékot oszt nagy bőven. Eggyé teszi Krisztus népét. Hisszük szentek közösségét. Hiszünk a bűnbocsánatban, Testünk feltámadásában, Hogy utunk végén Minket már A mennyben örök élet vár.
XV. századi német énekvers nyomán Luther Márton 1483-1546.
Tartalom