Gregorián dallamból Luther M. 1483-1546
1. Jézus, Megváltónk sírba szállt, Bűnünkért hullott vére, Ámde levert poklot, halált Harmadnap reggelére. Ezen örvendezhetünk, És dicsérhetjük Istenünk. Zenghet a halleluja! Halleluja!
2. Eljött Istennek szent Fia, Érettünk síkra szállott. Széttörve már a rabiga: ő szerzett szabadságot. Ki rettegné a halált, Ha elvesztette hatalmát, Ha nincs fullánkja, mérge! Halleluja!
3. Ilyen bajvívás nem volt még. Küzdött halál és élet, Mígnem a halál erején Az Élet győztessé lett, S az ige valóra vált: Krisztus halála a halált Elnyelte, megcsúfolta. Halleluja!
4. ő, akit Isten rendelt rég: Húsvéti, tiszta Bárány. Váltságul adta életét Golgota keresztfáján. Ajtónkon szent vére jel. Ha hitünk reá mutat fel, Sátán, halál nem árthat. Halleluja!
5. Nagy örömmel vigadozzunk Jézusunk győzelmében! Feltámadott a mi Napunk Tündöklő, tiszta fényben. Kegyelme a napsugár, S ha szívünk beragyogta már, Bűn éjjelének vége! Halleluja!
6. Húsvét mennyei kenyerét Várja éhező lelkünk, Életadó eledelét, Hogy győztes erőt nyerjünk. Krisztus ez a szent kenyér. Más kenyéren a hit nem él. Benne mienk az élet. Halleluja!
Wipo 990?-1048 latin éneke (Victimae paschali laudes) és XII. századi német ének nyomán Luther Márton 1483-1546.
Tartalom
